2023. július 26-30.: „Nyelv és gondolkodás” nyelvi tábor

Ajánló

Táborunkba azok jelentkezését várjuk, akik szeretnének megismerkedni a XIX. századi akadémiai nyelvtan alapjaival. Azzal a nyelvtannal, ami miatt Széchenyi megalapította az Akadémiát. Az Akadémia eredeti nyelvi rendszere nem összeegyeztethető sem a hazai finnugor elmélettel, sem egyetlen más mai nyelvészeti irányzattal sem, mivel a magyar nyelvet önmagában, önmagából, a hangok jelentéshajlamaira támaszkodva értelmezi, nem más nyelvekből származtatja. E hangi jelentések, jelentéshajlamok ismerete révén betekintést kapunk a beláthatatlan régmúltba, s ezáltal letűnt világok gondolkodásába. Olyan összefüggéseket is felismerhetünk nyelvünkben, melyet ma leginkább a filozófiai iskolák gondolnak magukénak, ám mely összefüggéseket nyelvünk a ragozó mibenléte által kelt életre. A magyar nyelv komoly segítséget adhat az ember szellemi létmódjának, az elmeműködés tanulásban betöltött szerepének megismerésében is. A magyar nyelv hangi jelentéshajlamai – melyek valójában szellemi formák azaz ildomok – azonosak, az ember lelkében eleve adott (a priori), nem tapasztalati formákkal (számítógép esetén ezek a processzor gépi utasításai), mely által a lélek képessé válik a környező valóság jellegzetességeinek felismerésére, ezáltal a fogalomalkotásra. Nyelvünk szavainak kapcsolati rendszerét tehát a magyar nyelv hangi jelentésekre épülő, ragozó sajátossága adja, mert az egymással rokonságban lévő fogalmak, hasonlóságaik által egymásból, egymás jelentéseire, szellemi formáira épülve képzetnek, s végső soron ez adja meg mind a filozófiai összefüggéseket, mind a feledésbe merült egységes magyar keresztény létszemléletet is. Ezekre a titkokra szeretnénk rámutatni a tábor 5 napja alatt.

Előadók

Véghelyi Péter: Mérnök informatikus, nyelvi eszélyesség (logika) kutató, az Angyalkürt hetilap főszerkesztője.
Véghelyi Péterné: Óvodapedagógus; szociálpedagógus családpedagógus; szociálpolitikus; teológus; hittanár-nevelőtanár; mediátor; coach; a Legati Caritatis Egyesület elnöke; a pécsi Doktori Iskola phd. hallgatója, kutatási területe: A tanulás és tekintély: a tekintély ismeretelméleti szerepe a személy fogalmának kialakulásával összefüggésben.

Meghívott előadók:

Horváth Szilárd (4. nap): tanár, újságíró. A keresztény magyar néphagyományra, a természetre és a családi összefogásra alapozott nevelést megvalósító gödi Búzaszem Iskola egyik alapítója, vezetője. A magyar néphagyományra alapozott nevelésről szóló „Annak ágai közt ragyog aranyalma” című könyv és több hasonló témájú írás szerzője, az MTVA munkatársa, az Ez itt a kérdés, a Kommentár Klub, az M5 História, a XX. századi történelem és az Emberemlékezet című műsorok szerkesztője és/vagy műsorvezetője.
Szeibert András (3. nap délután): 5 gyermeke, 5 unokája van, 3 keresztény közösséghez tartozik. 21 évesen tért meg Isten felé, 42 évesen újabb megtérése a magyarság felé történt. Több, mint 10 éve szervezi az Ősi Örökségünk sorozatot. A 34 éves Háló Közösségfejelesztő Katolikus Egyesület alapítója, vezetőségi tagja. Bár szakmája a számítástechnika, de valószínűleg a közösségépítéshez, programok szervezéséhez ért a legjobban. Nagyon sok hobbija van, például a történelem, a rovásírás, a Szent korona, a népmesék, a magyar nyelv, a barkácsolás, a különböző sportok is fontosak a számámra, de pálinkát is főz. Idén lesz 65 éves.

A tábor tervezett programja

1. nap (2023. július 26. szerda): A magyar észjárás nyelvi alapjainak áttekintése

1) A magyar gyökrendszer
2) A gyökök keresésének módszere
3) A gyök fogalma
4) A gyökök nemei
5) A gyökök módosulatai
a) A gyökmódosulás által előállt rokonértelmű szavak
b) Azonos alakú (homonim) gyökök
c) Többérteményű szavaink rétegződése
6) A gyökök kettős jellege
a) A gyökhang megváltozása
b) A névszói–igei azaz állapot–cselekvés kettősség
7) Nyelvi matematika: az (ön)hasonuló (fraktálos) gyökrendszer
a) Mi az az (ön)hasonuló alakzat?
b) A természetes szerveződés a hasonuló
c) A magyar nyelv önhasonuló szerkezete
8) Gyökcsírákról bővebben
9) Az állandóság a változatlan elvek mentén történő változásban, mozgásban rejlik
10) A ragozó nyelvek élő szervezetek

2. nap (2023. július 27. csütörtök): A gyökök érteményeiket a hangi jelentés(hajlam)okból vételezik

1) A kanti értelmi kategóriák (mondományok) fogalmának meghatározása, osztályozása a hégeli tétel (tézis) | ellentétel (antitézis) | összetétel (szintézis) 3-asában.
a) Mennyiség osztálya: egység | sokság | egyetemesség
b) Minőség osztálya: igenlegesség | nemlegesség | határozóság
c) Tárgyviszony osztálya: vány (szubsztancia), ok | mellék, okozat | együttlét, együttmunkálás
d) Nokviszony (lét, modalitás) osztálya: létezés, lehetőség | nemlétezés, lehetlenség | szükségesség, véletlenség
2) A magyar hangok képzési helyük szerint való beillesztése Fogarasi elmélete alapján a kantni értelmi kategóriákba.
a) Nok(lét)viszony: nyelvhangok, minthogy a beszéd fő szerve annak én-jeként, a nyelv.
b) Tárgyviszony: ajakhangok, mivel a két ajak viszonyban álló tárgy.
c) Minőség: a torok és a gégehangok.
d) Mennyiség: foghangok, mivel sok fogunk van.
3) Platón nyelvfilozófiai munkájában a Kratülosz-ban megfogalmazott hangi jelentések és a magyar hangi jelentéshajlamok párhozama, azonossága.
4) Magánhangzók, mint jelentéshordozók.
a) Nokviszonyi (létezést jelentő) nyelvhangok: L, Ly (folytonos lét); R (erőteljes lét); N, Ny (tagadó, önálló lét azaz az ÉN); D, (Gy) (függő származó lét, létforma); T, Ty (tárgyiasult lét).
b) Tárgyviszonyi ajakhangok: P; B; M; V; F.
c) Minőségi torokhangok: G, Gy; K és a gégehang H.
d) Mennyiségi foghangok: egy: Z; Zs | sok: Sz; C; S; Cs; R.
5) Szavak értelmezése az új tudás birtokában, pl.: tapasztalat, véd-vád, értelem-ártalom, …
6) Kitekintés a kognitív (értelmi, megismerő) nyelvészet szóértelmező eredményeire, összevetve azokat magyar szavakkal, melyeknek a hangok adnak jelentést, pl.: vita, fa, …

3. nap (2023. július 28. péntek): A megismerő lélek belső felépítése és annak mintájára megalkotott számítógép hasonlóságai

Szeibert András (délután): A magyarság lelkisége, műveltsége

1) A gondolkodás a gondok megoldására, az elmélkedés a világ megérésére szolgál.
2) Képes képzelet
a) Képességeink a képes képzeletből fakadnak
3) A lélek belső világa
a) A lélek (anima, animus) mint lehelék, a fizikai számítógép
b) A kiemelő emlékezet (memoria), a számítógép memóriája
c) Az osztó és összerakó ész (ratio), a processzor
d) A szelelő szellem (spiritus), mely nem látható, de érezhető, a számítógép alkalmazásai
e) A lélek tekintetének is nevezhető mozgó értelem (intellectus), az alkalmazások futása
f) Mindezek összessége a bennünk élő valami az elme (mens), számítógép esetén a teljes gép környezet hardverrel és a futó szoftverrel együtt
4) A fogalmi gondolkodás zsákutcája
5) Az ismeret, az elme ős tárgya, idoma
6) A testi idom és a szellemi ildom
7) Az idom szó id gyökéről

4. nap (2023. július 29. szombat): A magyar időszemlélet és a belőle fakadó erkölcsi többlet

Horváth Szilárd: Nevelés néphagyománnyal

1) Mi az idő?
a) Az idő számláltsága
b) Az ágostoni soros idő
c) A magyar idő kifejezés, mint sor
2) A jelen mibenléte az idő vonalán
a) A jelen fogalma Szent Ágostonnál és Arisztotelésznél
3) A soros idő irányultságai
a) A jelenből kiinduló előre ↔ hátra, avagy a magyar és a nyugati időszemlélet összevetése
b) Az óraátállítás körüli zavarok, merre az arra?
4) Az El vagy Él mindenek forrása és teljessége
a) Arisztotelészi elsőség
b) A mindent megelőző elv
c) Az arisztotelészi elv (arkhé)
d) Krisztus Urunk elsősége a Szentírásban
e) Dante az Él-t tartja az első emberi szónak
5) Az idő alapvető fogalmai
a) Jelen
i. Jel, jegy
ii. Létigék és a jel/jegy kapcsolata
iii. Ágostoni jelen
b) Múlt
i. Ágostoni múlt
c) Jövő, jövendő
6) Hogy lehet vissza a jövő, hisz még nincs itt?
7) A kor mint körforgás
a) Az idő és a kor együttese
8) Arisztotelészi mozgatatlan mozgató
a) Az önmagát gondoló ész
b) A magyar elme fogalma kapcsolata a szellemi ildommal
9) A magyar idő (üdő) és idv (üdv) fogalmainak kapcsolata
a) Az idő nem pénz, hanem az üdvösség lehetősége

5. nap (2023. július 30. vasárnap): Közös eszmecsere az eddigiekről

A tábor helyszíne

Nyelvi táborunkat a Legati Caritatis Egyesület és a Családokért és Közösségekért Alapítvány közös rendezésében tartjuk Gálosfán, Gáloskerten. Az elszállásolás a „Befogadás háza” 5 emeleti és 1 földszinti helyiségében történik. Az étkezések az épület földszintjének étkezőjében lesznek, az előadások a szintén földszinti nagyhelyiségben kerülnek megtartásra.

Tábori költségek

A tárborban való részvétel költsége a szállás és étkezési díjból áll össze, mely összesen 38 500Ft.

Szállásköltség: 8000Ft / éjszaka = 4 * 8000Ft = 32 000Ft

Étkezési díj: 1300Ft / nap = 5 * 1300Ft = 6500Ft