Nyelvmegőrzés

Előadás címe: Tekintélyalapú értékpreferenciák kialakításának lehetőségei a modernitás mediati-zált tanulói közösségképzetében

Időpontja: 2022. november 18.

Helyszín: Pécsi Tudományegyetem BTK Ifjúság utcai campusa (7624 Pécs, Ifjúság u. 6. "B" épület)

Előadás absztraktja:

A digitális kapcsolati hálók bővülése gyors ütemben valósul meg, ezért az információs társa-dalmak vezető informális információs csatornájává lett, és az oktatásban betöltött szerepe már nem fakultatív, mivel az a jelenléti oktatással szintézisük révén egyenértékűvé vált. A nevelés-oktatás személyiségfejlesztő hatása ilyen módon nem csak a nevelő-nevelt személyes kapcsola-ta révén valósulhat meg, hanem annak fóruma lett a digitális információs közösségek terepe is. Ugyanakkor az elektromos médiumok használatával egy új kommunikációs tér született, mely tér virtuális ugyan, azonban alapvetően megváltoztatta a hely és a közösség viszonyával kap-csolatos képzetünket. (Szécsi, 2014: 2) Kutatásom célja annak feltérképezése, hogy milyen hatással van a digitális ismeretszerzési gyakorlat megvalósulása, valamint az információs kö-zösségek gondolatközösségként való működése a tanulók jellemfejlődésére, és mennyiben, illetve milyen módon befolyásolja a konstruktív életvezetést biztosító értékpreferenciák kiala-kulását azzal, hogy a digitális transzfer jelenséggel hatással van a megismerési és érzékelési mentális folyamataikra? A diákok körében alkalmazott vizsgálataim ábrázolási módszerének ötletét Charles Fillmore-nak a FrameNet keretháló projektje adta. (Kövecses – Benczes, 2010) A szavak jelentésén, megértésén alapuló fogalmi keret feltérképezése a nyelvi megértés, és a fogalomalkotás folyamatában azokat a kapcsolatokat vizsgálja, melyek a személyes megisme-rés során a mediatizációs hatás körén kívüli jelentésalkotást jellemzi, amely mentén vizsgálható az adott egyén és közössége értékpreferenciája. Jelentős pedagógiai kérdésként vetődik fel, hogy miként lehet a digitális ismeretszerzési platformokon a tekintélyt az ismeretszerzésben rendező aktorként működtetni? A tekintély alapvető ismertetőjegye ugyanis az, hogy személy-hez kötött és nem kölcsönözhető, csak megszerezhető. (Gadamer, 1984) A digitális kultúra, mint antropológiai ismeretkör meghatározás elégtelennek látszik, sokkal inkább nevezhető digi-tális szocializációnak az a nevelési terület, mely a technológiai vívmányok értékmegőrzésben, értékátadásban való konstruktív alkalmazási kompetenciáinak fejlesztője lehet sajátos metodo-lógiával. Tanulói közösségekkel végzett kutatásaim során azt vizsgálom, hogy a mediatizált közösség és a kommunikatív elme jelentésalkotásában megjelenő digitális ismeretközlési transzfer jelensége jelentheti-e vajon az önmagát megérteni akaró egyén számára az informáci-ós közösségként működő szociális hálózat önértelmezési keretének szűkülését? A rendszerszin-tű változások eredményezte átalakulások milyen hatással bírnak a jelentésalkotásban alapkom-ponensként funkcionáló tanári tekintélyre? Mennyiben felelős az instrumentalista szemlélet térhódítása az oktatáshoz elengedhetetlen tekintély gyengítéséért?