Néhány gondolat küldetésünket megalapozó nagy gondolkodók írásairól
Évek óta kutattam már a "nyevi dizájner"jelenségek magyar gondolkodásra hatással lévő nyelvrongáló terjedésének okait és jelenségkörét a fiatalok gondolkodásának vizsgálata során. Azt vizsgáltam, hogy az angolszász métely milyen erkölcsromboló, reménypusztító hatással van a lelki életükre, és a megismerésükre. Egyesületünkben az értelmi megismeréssel, az ember lelkének működésével és a szellemi folyamatokkal foglalkozunk. Az eredményes keresztény beavatás feltétele az, hogy a kimondott szavak értelmet nyernek a hallgató elméjében. Kutatásaim során azt tapasztaltam, hogy a hittanulók gyakran a magyar szavakat sem értik, így nem tudják értelmükkel felfogni az azokat jelző dolgokat, az ismeret tárgyát. Az ismeret, a képződött és emlékezetben rögzült tudás algoritmizálhatóságának a szavak ábrázolása lehet az egyik legjobb megjelenítési formája, így a szavak kapcsolatának logikájával is foglalkoznunk kell.
Rendszerszemléletű, reális tudásra a megismerő azonban csak akkor tesz szert, ha tudja, hogy az egyes fogalmak mely más szavakból, és miért éppen azokból a szavakból lettek képezve. Ez lesz tulajdonképpen az ő mentális reprezentációja, amitől fejlődik a gondolkodása, mely a megértett kifejezések és fogalmak struktúráját jelenti. A mediatizáció jelenségkörét kutatóként azt tapasztalom, hogy a digitális technológia emberi tapasztalási módokra gyakorolt hatásait nem lehet pusztán a nyelvben megragadható dimenziókra korlátozni, ugyanakkor nem lehet elmellőzni, hogy a megértés alapvetően mégis nyelvi jellegű, ám explicit és implicit feltárásokat egyaránt igényel az ismeret megértése. Kutatási eredményeimet tekintve e kétirányú feltárás a lélek képességeinek megismerésével válik megragadhatóvá és algoritmizálhatóvá.A téma relevanciáját indokolja a nyelvi formák jelentésváltozásai következtében a hittanítás területén is tapasztalható paradigmaváltásoknak az értelmi megismerésre és gondolkodásra gyakorolt szemantikai hatása, melyben az angol nyelv, általa az angolszász gondolkodásmód elterjedése nem jelentéktelen aktorként vesz részt. A hittanítás során azonban a benső ismeret és annak külső nyelvi formájú kifejeződéseinek összefüggése meghatározó, mivel az az Egyház hagyományait követve alapvetően a szóbeliségen alapszik. Az a tény tehát, hogy melyik és milyen az a nyelv, mellyel a megformált ismeretanyag, azaz a tudás közöltetik, nem mellékes, mert a nyelvkészlet le tudja szűkíteni a benső ismeretet. A nyelv, amin a gondolatot megfogalmazzuk, ugyan szükségszerűen alulmarad ha a tartalom kifejezéséről van szó, ám a nyelvművelés ilyen, akciókutatáshoz közel álló formája ahhoz járul hozzá, hogy a tanulókban megértéssel felfogott ismeretek a legkevesebb szűkítésen menjenek keresztül.
A netnyelvi dizájner szavak keletkezési elveit kutatva a közmegegyezés hatására megvalósuló jelentéstulajdonítás logikátlanságát tapasztaltam. A gyorsan keletkező és érvényüket vesztő elnevezések ugyanis – meglátásom szerint – azért pottyannak ki a beszédből, mert nem képesek a nyelv rendszerébe szervülni. Ebből magam arra következtettem, hogy a nyelv használóinak is van egy eleve adott, bennfoglalt tudása a saját nyelvi rendszeréről, ez esetben a magyar anyanyelvéről. Az ókori filozófiai iskolák hatásait elemző neveléstörténeti aspektus élesedésével Platón nyelvfilozófiai munkája, a Kratüllosz megértése nyomán sajátos, a magyar nyelvi rendszerre építő értékelési módszerhez jutottam. Ezen a szerves nyelvészetet kutató etapon Dr. Végvári József a Debreceni Egyetem angol érdemes nyelvtanára, nyelvész 2022-ben bekövetkezett haláláig segítette munkánkat. E megközelítésmód értelmében a szerves szemléletű nyelvészeti kutatási irányultságunk a nyelvet ugyanúgy természeti képződményként tételezi, akárcsak Bartók Béla a népzenét. Kutatásainkkal az ő munkásságát kívánjuk folytatni, melynek eredményeit az egyesületi tanításban is alkalmazzuk. Mert eljön majd az idő, amikor mindenki keresni fogja ezt, ezért most, amikor minden elvetendő a tudományosság számára ami magyar, át kell adnunk a következő generációnak, hogy amikor ők majd döntési pozíciókba kerülnek, bírják e tudást, melyet őriz a magyar nyelv. Ennek a munkásságnak alapelveit alábbi írásban foglalta össze lelki vezetőnknek és Nyelvi mesterünknek tekintett Tanár úr.
Írások
Végvári József: Anyanyelvemről, huszonegy tételben
1) Az őstörténeti oldal, vagy nyelvünk ősiségének kérdése aránytalanul nagy súllyal szerepel mai vitáinkban, pedig nézetem szerint nem kulcskérdés, több okból sem. Az egyik az, hogy nyelvünk nemcsak az egyenes vonalú (lineáris) időben létezik, hanem (az indogermán eredetű, ún. „fejlett és korszer...
Tovább olvasom »
« Újabb bejegyzések | Régebbi bejegyzések »